Egy lány széken ülve sír,
Szívét tépi szorongatja a kín
Egy valaki tudja mi bántja
A magzat mely a hasában a sorsát várja
Magzat mely lehet fiú vagy lány
Lehet szőke, barna, kövér vagy sovány
A lány szivét darabokra tépi a fájdalom
A fiú csak annyit mond: az oka nem én vagyok!
A lány könnyes szemmel lép ki a műtő ajtaján
Nem látja jönni akit várt
A lány egy üres szobát keres ahol egyedül lehet
Egy éles tárgy akad a kezébe
És belemártja szívébe
A feje hátracsuklott teste a padlóra zuhant.
És a fiú is hiába rohan.
Az orvos szánalommal nézi a fiút és már sajnos
Nincs visszaút…
S a fiú miatt két ember vesztette életét
Mert a fiú egyszer sem akarta hogy a fia egyszer is
azt mondja: „Szeretlek Apa!”
|